A smink minden nőnél egy ideig mindennapi használati tárgy, persze nem mindig ugyanolyan mennyiségben.
Mindannyian voltunk már úgy, hogy abszolút nem volt kedvünk nekiállni sminkelni, de tudtuk, hogy olyan eseményre vagyunk hivatalosak, ahol illik elegánsan megjelenni – esetleg a fotókon úgy kinézni, ahogy nekünk is tetszik.(nem más miatt, magunk miatt.)A smink nem kötelező, de ha őszinték vagyunk magunkhoz, sokat dob rajtunk. Én is a természetesség híve vagyok, de – ha jól sikerül a vakolatom – sokkal jobban érzem magam a bőrömben. Hasonló, mint amikor felveszek egy csinos ruhát. Ugyanakkor a túl sok smink már nem igényes, illetve a magunk teljesen máshogy beállítása megint egy negatív, káros dolog. De lehet ezt mértékkel is csinálni!
A sminkhasználat kortalan, azonban idősebb korunkra már sokszor más dolgokat helyezünk előtérbe, és nem azt, hogy tip-top legyen a megjelenésünk. Cikkem alanya is kicsit vissza akart menni az időben, csinosnak szerette volna magát érezni, amiben ez a profi sminkes partner volt.
A természetessége megmaradt, de a végére jó pár évet - vagy évtizedet - letagadhatna a korából. Ami biztos, hogy az önbizalmán sokat dobott ez a momentum.
