Felesleges, kegyetlen és gusztustalan - ez a három szó jut eszembe, amikor erről a témáról kell beszélnem. Mindig fájdalmas belegondolni - majdhogynem jobban szeretem az állatokat, mint az embereket e tettek miatt - hogy mennyi kínt kell átélniük négylábú hőseinknek csak azért, hogy tökéletes legyen a sminkünk…

Sajnos sokan nem tudják, de évi több, mint ötszáz millió állaton végeznek kísérleteket, amiknek döntő többsége kozmetikai termékek miatt történik. Az állatok nem kapnak érzéstelenítőt, nem kapnak szeretetet, az egész életük arról szól, hogy kihasználják őket.

A locsolkodás egy nagyon régre visszanyúló hagyomány, azonban már "fejlődött" ( vagy romlott) ahhoz képest, ahogy régen űzték. Értem ezalatt, hogy azelőtt még nem kölnikkel, hanem egy jó vödör vízzel öntöztek meg a szeretteink, ismerőseink. Noha vannak olyan faluk, közösségek, ahol még mindig így tartják, és a lányok 6 liter vizet kapnak a nyakukba, de mára már inkább a kölni az elterjedtebb. A kérdésem, melyik a jobb?

A szemöldök tetoválás egy visszatérő jelenség a világban, nem egy új keletű dolog. A technikák azonban szerencsére változnak, hiszen azt hiszem mindenki emlékszik arra, amikor kék tintával voltak varrva a vékony, természetellenes szemöldökök - és ezt bizony nem mossa le az illető, aki vállalkozott rá.

A mai technikák inkább a természetességre mennek, sokszor meg sem állapítjuk, hogy melyik igazi, és melyik varrott. Két technikát különböztetünk meg, amik ma a legelterjedtebb: a púdereset és a mikroszálasat. A következő képen érthetőbb a különbség:

Amennyire szépek, olyan félelmetesek is azok a modellek, akik ritka betegségeik, vagy genetikájuk miatt különböznek a többiektől. Természetesen az éremnek két oldala van, hiszen tudjuk, hogy a divatvilág tartogat meglepetéseket, de évek óta az a szépségideál, amit a retusált újságokban látunk - ez természetesen nem jó példa.. Azonban lehet, hogy ezek a személyek nem annyira élvezik - mint ahogy mutatják - hogy ki lesznek szolgáltatva a médiának, és a rosszindulatú embereknek, akik bántják őket másságuk miatt, de persze sokukat ez segítette át az önutálaton.

Íme pár hátborzongató de egyben gyönyörű nő

Ahány kultúra, annyi szokás - ez a kinézetben és a szépségápolásban sincs másképp. Relatív tehát, hogy ki mit tart szépnek, de ezek a törzsek nagyon túlzásba estek - persze ez nem a népek kritizálása. Ijesztő és egyben szomorú végignézni, hogy számos törzsben a nők nem dönthetnek arról, hogy hogy akarnak kinézni, hanem azt kell tenniük, ami megszokott, amit megkövetelnek tőlük. Az, hogy mennyi fájdalmukba kerül, senkit sem érdekel, és most nem egy piercing szúrásról, vagy tetoválásról beszélek..